Út a ....

Álltam az ablakban  és bámultam bele a semmiben-később is ez lett az egyedüli hely ahol nem zavartak.A szobatárstól hallottakon zakatoltak a gondolataim,keveredve a rám váró műtéttől való félelmeimtől –amelyek olyan zagyvalékot adtak ,hogy csoda ,hogy nem vittek át rögtön a zárt osztályra. Folyamatosan a három hat és a kilenc hónap rehabilitáció volt a gond ,vagy… Tovább »

Pediglen még azt sem tudom ,hogy hogy is lesz a következő napomon a ”menetrend” Azt sem tudom ha ”sikerül ”a műtét meddig tart és hogyan is fog kinézni a ”talpra állítás”.Semmit sem tudtam,pontosan csak azt hogy holnap vágnak és ha minden igaz ,talán megszűnnek a fájdalmak és birok újra járni–amiről én azt hittem ,hogy :… Tovább »